Az őssejt-kutatásról elmondható, hogy napjainkban az orvostudomány egyik legígéretesebb területe. Az őssejt kutatás terén elért eredményeik elismeréséért orvosi-élettani Nobel-díjat is több őssejt kutató kapott az elmúlt években. A legrangosabb tudományos elismerést 2007-ben két amerikai és egy brit állampolgárságú kutató Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve Martin Evans, 2012-ben pedig a brit Sir John Bertrand Gurdon és a japán Jamanaka Sinja kapta megosztva az őssejt kutatás terén elért eredményeik elismeréséért.
Az alapkutatások eredményei leginkább az úgynevezett regeneratív vagy helyreállító orvoslás területén váltak eddig ismertté. A regeneratív orvoslás célja a baleset vagy betegség következtében elpusztult sejteknek és szöveteknek őssejt-terápia segítségével történő pótlása. Az őssejt-terápia alkalmas lehet szívinfarktus után a sérült szívizomsejtek pótlására, gerincvelő sérülésnél idegsejtek regenerálására, cukorbetegség gyógyítására inzulin-termelő sejtek létrehozásával. Eredményes klinikai vizsgálatok folynak az őssejt-beültetés Alzheimer- és Parkinson kórban történő alkalmazására is. Ugyancsak eredményesnek bizonyulnak azok a kutatások is, melyek során őssejt-kezeléssel izomsorvadásos betegek tünetei javíthatók.