Humancell Technology Kft.

1087 Budapest, Fiumei út 7.

e-mail: info@humancell.eu
ügyfélszolgálat: +36 (1) 323 2418
fax: +36 (1) 323 2419

slideslideslideslideslide

Jelenlegi gyógyászati felhasználás

Őssejt-transzplantáció

Az orvosi gyakorlatban az őssejt-transzplantáció (vérképző őssejt-transzplantáció) már a 70-es években rutinszerű és biztonsággal alkalmazható terápiás eljárássá vált. Mára már szakirodalom több, mint 80 súlyos betegséget tart nyilván, amely őssejt-transzplantációval gyógyítható. Az őssejt-transzplantáció orvosi javallatának körébe leggyakrabban a vérképzőrendszert és az immunrendszert érintő kórképek, valamint daganatos betegségek és bizonyos anyagcserezavarok tartoznak.
 
A betegség természetétől függően az átültetéshez autológ, azaz a beteg saját szervezetéből származó, vagy allogen, tehát más egyéntől nyert őssejtek használhatók fel. Utóbbi esetben a donor, azaz aki adja az őssejtjeit (csontvelőt, vért, köldökzsinórvért) az eljáráshoz, lehet a beteg közeli rokona vagy tőle genetikailag független személy. Az allogén őssejt-transzplantációhoz a donor és a recipiens, azaz a beteg, aki kapja az őssejteket, illetve akinél beültetésre kerülnek az adományozott őssejtek, humán leukocita antigén (HLA) struktúrájának meg kell egyeznie, eltérés legfeljebb egy-két alcsoportban megengedett. A transzplantációhoz az eseteknek csak 30-40%-ában áll rendelkezésre HLA-szempontból megfelelő donor.
 
A transzplantációhoz felhasznált őssejteknek több forrása ismert. Ezek közé tartoznak a csontvelő, a keringő (perifériás) vér és a köldökzsinórvér. A csontvelőből viszonylag nagyobb beavatkozás révén nyerhetők ki az őssejtek, míg a keringő (perifériás) vérből való kinyerésük hosszabb ideig tartó gyógyszeres előkezelést igényel. A köldökzsinórvérből egyszerűen és kockázatmentesen nyerhetők őssejtek, amelyek felhasználási lehetőségei megegyeznek a csontvelői őssejtek felhasználásilehetőségeivel és mélyhűtött állapotban hosszú ideig megőrizhetők.